Tisztelt látogató!

Ez az internetes oldal azért született,mert a saját bõrömön tapasztalom azokat az elfogadhatatlan negatív irányú folyamatokat,amelyek a munkavállalók életét megkeserítik ma Magyarországon.A munkavállalók egyre nagyobb része nem jut határozatlan idejû munkaszerzõdéshez. A munkáltatók igyekeznek a régebben náluk dolgozó, ezért nyilvánvalóan magasabb alapbérû dolgozóikat kicserélni alacsonyabb bérû, határozott idejû munkaszerzodéssel foglalkoztatott, munkajogi és érdekérvényesítési szempontból gyengébb védettséget elszenvedõ dolgozókra, külsõ munkaerõkölcsönzõ cégek közvetítésével. Az a véleményem a munkáltató joggal való visszaélést tanusít és a jó erkölcsöt, valamint a munkához való jogot sérti abban az esetben, ha egyszerûen kicseréli a régi magasabb bérû dolgozóját kölcsönmunkaerõre. Az állandó szerzõdéssel rendelkezõ magasabb bérû munkavállaló ebben az esetben egyfajta szálka a munkaadó szemében?  A jó erkölcs szerintem azt diktálja, hogy egy két fél között létrejött szerzodést csak indokolt esetben mondhatja fel az egyik fél, mondjuk ebben az esetben amunkáltató.   Melyek lehetnek ezek az indokok: a dolgozó nem megfelelõ munkavégzése, fegyelmezetlensége, egyéb magatartási probléma. Ezenkívül az elfogadható okok másik nagy csoportja: a termeléssel összefüggõ okok. Ez lehet a dolgozó által végzett munka megszünése,a munkafolyamatok racionalizálása (egy melósra több munkát bízni), bár idén már a munkáltatónak kell bizonyítania azt, hogy a kirótt munka adott idon belül elvégezhetõ, ha jogvitára kerül sor. De nem hiszem azt, hogy megfelelõ indok lehet az hogy: kicseréllek olcsóbb emberre. Mi a helyzet az én munkahelyemen (adatvédelmi okokból nem puplikus, Székesfehérvár)? Az ebben az esetben 12 fõs brigádból negyedévente, félévente lecsípnek 1-2-3 fõt, odahoznak helyettük sokkal kissebb bérû kölcsönzött, bérelt munkaerõt, az átlag bérköltség a munkáltató számára nyilván csökken. De elegendõ ok lehet-e ez egy régi dolgozó munkaszerzõdésének egyoldalú felbontására? Ez a V-ban a gyakorlatban azt jelenti: egyik hónap vége táján elmegy 15-20 régi dolgozó, a másik hónap elején alkalmaznak legalább annyi bérelt dolgozót. Azokról a termékekrõl írok ahol nem csökken a létszám. Ugyanannyi melós végzi tovább ugyanazt a mennyiségû munkát, összességében kevesebb költségért. Én személy szerint, a nyolc év vállalatnál töltött munka során kialakult, a kölcsönzött emberekénél jó negyven százalékkal magasabb alapbéren kívül is gondokat, nehézségeket okoztam a V-nak, el kell ismernem. Az is igaz, hogy csak a jogos érdekeimet védtem. Több eset leírása megtalálható az oldalon, amikor bizonyíthatóan nem törödtek a dolgozó egészségével, veszélyeztették azt.  Egyéni védoeszköz és IMPREGNÁLÓSZER ÜGY oldal: Véleményem szerint, 2002-ben, bizonyíthatóan, munkavégzésem során rajtam kisérletezték ki egy XYLOL- METILPIROLLIDON keverék kezeléséhez szükséges védõkesztyû típusát. A vegyszer alkalmazására a baleset idopontjában nem rendelkeztek engedéllyel. Nem alkalmazták a vegyszer ellen védelmet nyújtó védõkesztyûfajtát, három különbözõ, mint késõbb elismerték alkalmatlan védõkesztyûfajtát próbáltattak ki velem. Kissebb sérülés és mérgezéses állapot alakult ki ebbõl a felelõtlen gyakorlatból. Nem értem miért, hiszen a vegyianyag gyártója által mellékelt utasításban, butilgumi anyagú kesztyût határozott meg. Tehát a munkáltatómnak ismernie kellett ezt a tényt. Egyik kipróbált kesztyûfajta sem butilgumi alapú volt. Ez szerintem emberen történo illegális kisérletezés volt, gondatlan veszélyeztetés.A munkabaleseti meghallgatási jegyzõkönyvbe nem hajlandóak leírni az üggyel kapcsolatos többi mulasztásukat sem. Az említett jegyzõkönyvek az egyéni VÉDOESZKÖZ-ÜGY oldalon találhatók. Késobb, 2003-ban, volt egy kénhidrogén gázömlés a csarnokban, de olyan nagy töménységgel, hogy az általam kezelt esztergák által készített friss felületek 25-30 másodperc alatt befoszfátosodtak.A termelést a csarnokban ennek ellenére folytatnunk kellett. A folyamatosan elkészülõ darabokat fóliával leszigeteltették, napokkal késobb belso levélben (ez a levél a Kén hidrogén ügyrõl szóló almenûben megtalálható) megtiltották a darabok kicsomagolását, mert a gáz még mindíg a csarnok levegõjében volt, és károsította az anyagot. A dolgozók tüdejének épsége, egészsége másodrendû dolog volt számukra. Fellépésem után a problémás géprészeket zárttá tették, elszívókat szereltek fel, és egy a munkaruhára csíptethető dózismérõt szereztek be. TISZTÁLKODÁS ÜGY oldal: a közölt levelem magáért beszél. SZABADSÁG ÜGY oldal: pár hónappal az elbocsátásom elõtt (2004július19.), egészségi okokból egy másik területre kértem magam. Ott 12-órás mûszakokban dolgoztunk, ezért, szerintük jogosan csak az éves törvényes szabadságnapok kettõ harmadát adták ki. Az álláspontom: mivel kéthetes átlagban a heti kötelezõ 40 órát ledolgoztuk, ezzel jogot szereztünk az összes törvényben meghatározott szabadságnapra. Az a helyzet, hogy havi átlagban még többet is dolgoztunk nyolc órával, mert a rendes munkabeosztás teljesítése esetén minden hónapban nyolc óra túlórát voltak kénytelenek elszámolni részünkre. A Munkaügyi Minisztériumhoz fordultam, és csodát láttam, 2004 július 1.-tol minden szabadságnapot kénytelen kiadni a munkáltató, sőt kettő évre visszamenőleg az elmaradtakat is. Az ügy iratait a szabadságügy oldalon láthatják. Úgy érzem, hogy az ezekben az ügyekben történt fellépésem miatt mondtak fel nekem, más okuk nemigen lehetett rá. A PERPIAC almenu: lehetoséget kívánok biztosítani munkástársaimnak, név nélkül, sérelmeik közzétételére. Arra lenne jó az egész oldal, hogy közvetíto funkciót töltsön be sérelmet szenvedettek és jogvédők között. A panaszos neve nem kerülne fel az oldalra, nehogy diszkrimináció érje a munkahelyén, ha van. Egyfajta virtuális piacteret képzelek el ahol közvetítésemmel találkozhatnának a felek. A FÓRUM almenuben véleményeket látnék szívesen, az ismertetett ügyekrol, valamint arról, hogyan csinálhatnám jobban, fejleszthetném tovább ezt az oldalt,ezt a tevékenységet.