Levél a Munkaügyi Minisztériumnak. Nem egyedi probléma a szabadságos napok egy részének ki nem adása, tudomásom szerint más magyarországi üzemekben is folytatják ezt a törvénytelen gyakorlatot. A munkaügyi ellenőrző szervek, pedig tudomásom szerint passzívan tűrik. Ezzel szerintem az egyik feladatukat mulasztják el elvégezni. Valahogyan rá kellene szorítani őket arra, hogy követeljék meg a törvény végrehajtását a munkaadóktól
Válaszok
A Vasas szakszervezet a probléma tanulmányozását ígérő válasza. Ez után egyszer csak a gyárban kihirdették, július 1-től mindenki kiveheti az összes, az életkorától függő, törvény által meghatározott szabadságnapját. Győztem! Igaz július 19-én fel is mondták a munkaviszonyomat, de ezt majd bíróság előtt megtárgyaljuk. 1996. július 15. napján létesítettem munkaviszonyt a Kft.-vel (munkaszerződés F/2 alatt csatolva), később a munkáltató személyében bekövetkezettjogutódlás miatt munkáltatóm a ............Kft. lett, mely autóalkatrészeket gyárt. Munkaszerződésemet a mai napig több ízben módosítottuk - így pl. 2001. április 18. napján előléptettek CNC operátori munkakörbe (F/3.) - végül munkáltatóm 2004. július 19. napján közölt rendes felmondással adta tudtomra, hogy a továbbiakban nem tart igényt a munkámra (a rendes felmondást F/4. alatt mellékelem). Álláspontom szerint nem a felmondás indokolásában rögzített körülmények, hanem valójában az előzőekben ismertetett események, mint okok vezettek munkaviszonyom megszüntetéséhez.Úgy gondolom, hogy az előzőekben leírt általam „elkövetett" cselekmények pusztán a saját és más dolgozók érdekeit szolgáló eredményeket keletkeztettek, melyek azonban a........... Kft.-nek kellemetlenséget, hatósági vizsgálatokat és - ami egy termelő vállalatnál a legfontosabb - költségeket jelentettek.Álláspontom szerint az előző események vezettek oda, hogy a munkáltatóm megszüntette a munkaviszonyomat, mely aktus így az Mt. 4.§ (1) bekezdésében rögzített rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik. A hivatkozott törvényhely (2) bekezdése nevesíti azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén megállapítható a nem rendeltetésszerű joggyakorlás: ilyen a mások jogos érdekeinek csorbítására, véleménynyilvánításának elfojtására irányuló magatartás. Úgy gondolom, hogy e nevesített körülmények mindegyike - figyelembe véve a korábbi, 2002. júniusi kísérletet is - illik arra a motivációra, mely a munkáltatómat irányította munkaviszonyom megszüntetésekor.Egyebekben a munkáltatói rendes felmondással kapcsolatos álláspontom a következő:A munkáltató két indokot nevezett meg, amelyek „külön-külön" is eredményezték a munkaviszonyom megszüntetését.Az első indok az, hogy a cég szűkíti a termékskálát, beszünteti az indítómotor gyártását. Valójában soha életemben nem dolgoztam az indítómotor gyártósorán, én üzemanyag továbbító rendszerekhez szükséges alkatrészek gyártásában vettem részt. Ezért nem látok összefiüggést a hivatkozott termékskála-szűkítés és munkaviszonyom megszüntetése között.A második indokként a létszámleépítést jelöli meg a munkáltató. Ez szintén értelmezhetetlen számomra, hiszen ebből annyi derül ki, hogy „azért kell csökkenteni a munkavállalók számát, mert létszámleépítést kell végrehajtani". Ez álláspontom szerint az MK 95. számú állásfoglalás II. pontjában rögzítettek szerint tartalmatlan és közhelyszerű indoklás, mely nem felel meg a felmondás világosságával szemben támasztott követelményeknek. Egész pontosan az nem derül ki belőle, hogy a létszámleépítés milyen változást idéz elő a vállalat működésében és ez hogy befolyásolja a munkavállaló helyzetét.Összefoglalva tehát: A Kft. által közölt rendes felmondás a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi szintű követelményébe ütközik, indokolása pedig nem világos, nem valós és nem okszerű.
Egy bérjegyzék, a munkabeosztásból adódó rendszeres túlóra aláhúzva.
Válaszok
A Vasas szakszervezet a probléma tanulmányozását ígérő válasza. Ez után egyszer csak a gyárban kihirdették, július 1-től mindenki kiveheti az összes, az életkorától függő, törvény által meghatározott szabadságnapját. Győztem! Igaz július 19-én fel is mondták a munkaviszonyomat, de ezt majd bíróság előtt megtárgyaljuk. 1996. július 15. napján létesítettem munkaviszonyt a Kft.-vel (munkaszerződés F/2 alatt csatolva), később a munkáltató személyében bekövetkezettjogutódlás miatt munkáltatóm a ............Kft. lett, mely autóalkatrészeket gyárt. Munkaszerződésemet a mai napig több ízben módosítottuk - így pl. 2001. április 18. napján előléptettek CNC operátori munkakörbe (F/3.) - végül munkáltatóm 2004. július 19. napján közölt rendes felmondással adta tudtomra, hogy a továbbiakban nem tart igényt a munkámra (a rendes felmondást F/4. alatt mellékelem). Álláspontom szerint nem a felmondás indokolásában rögzített körülmények, hanem valójában az előzőekben ismertetett események, mint okok vezettek munkaviszonyom megszüntetéséhez.Úgy gondolom, hogy az előzőekben leírt általam „elkövetett" cselekmények pusztán a saját és más dolgozók érdekeit szolgáló eredményeket keletkeztettek, melyek azonban a........... Kft.-nek kellemetlenséget, hatósági vizsgálatokat és - ami egy termelő vállalatnál a legfontosabb - költségeket jelentettek.Álláspontom szerint az előző események vezettek oda, hogy a munkáltatóm megszüntette a munkaviszonyomat, mely aktus így az Mt. 4.§ (1) bekezdésében rögzített rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik. A hivatkozott törvényhely (2) bekezdése nevesíti azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén megállapítható a nem rendeltetésszerű joggyakorlás: ilyen a mások jogos érdekeinek csorbítására, véleménynyilvánításának elfojtására irányuló magatartás. Úgy gondolom, hogy e nevesített körülmények mindegyike - figyelembe véve a korábbi, 2002. júniusi kísérletet is - illik arra a motivációra, mely a munkáltatómat irányította munkaviszonyom megszüntetésekor.Egyebekben a munkáltatói rendes felmondással kapcsolatos álláspontom a következő:A munkáltató két indokot nevezett meg, amelyek „külön-külön" is eredményezték a munkaviszonyom megszüntetését.Az első indok az, hogy a cég szűkíti a termékskálát, beszünteti az indítómotor gyártását. Valójában soha életemben nem dolgoztam az indítómotor gyártósorán, én üzemanyag továbbító rendszerekhez szükséges alkatrészek gyártásában vettem részt. Ezért nem látok összefiüggést a hivatkozott termékskála-szűkítés és munkaviszonyom megszüntetése között.A második indokként a létszámleépítést jelöli meg a munkáltató. Ez szintén értelmezhetetlen számomra, hiszen ebből annyi derül ki, hogy „azért kell csökkenteni a munkavállalók számát, mert létszámleépítést kell végrehajtani". Ez álláspontom szerint az MK 95. számú állásfoglalás II. pontjában rögzítettek szerint tartalmatlan és közhelyszerű indoklás, mely nem felel meg a felmondás világosságával szemben támasztott követelményeknek. Egész pontosan az nem derül ki belőle, hogy a létszámleépítés milyen változást idéz elő a vállalat működésében és ez hogy befolyásolja a munkavállaló helyzetét.Összefoglalva tehát: A Kft. által közölt rendes felmondás a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi szintű követelményébe ütközik, indokolása pedig nem világos, nem valós és nem okszerű.
Egy bérjegyzék, a munkabeosztásból adódó rendszeres túlóra aláhúzva.
